Télapu a munkajog tükrében

Talán kevesen gondolnák, de egy meghitt karácsonyi mozizás is segíthet megérteni fontos munkajogi alapelveket, szabályokat.

A debreceni joghallgatók tanulmányaik során sokszor hallhatják Prof. Dr. Blaskó Béla tanár úr azon ikonikus mondatát, miszerint ha az ember körbenéz a világban, nem lát mást, csak jogi tárgyakat. Az ügyvédek kétségkívül elkötelezik magukat e szemléletmód mellett, ezzel viszont akaratlanul is elemezni kezdenek olyan hétköznapi helyzeteket, vagy jelenesetben az egyik legsikeresebb hollywoodi karácsony filmet, amelyek a laikusok számára mindössze könnyed kikapcsolást jelentenek.

A Reszkessetek betörők, az Igazából szerelem, a Holiday vagy akár a Die Hard mellett az 1994-es Télapu című film is beletartozik azon alkotások sorába, amelyek nélkül sokak számára elképzelhetetlen a karácsony.

A film port.hu-s adatlapja az alábbi néhány sorral foglalja össze annak tartalmát:

• „Nagyon úgy néz ki, hogy az igazi Télapó megöregedett, s miután leesett egy háztetőről, teljesen alkalmatlanná vált a télapóskodásra. Scott, aki amúgy alaposan benne volt a balesetben, a hidegben felveszi a Télapó kabátját, s ezzel mit sem sejtve aláír egy szerződést, így mostantól fogva ő a Mikulás. Képzeljünk csak el egy kimért üzletembert, akinek hatalmas pocakja és szép fehér szakálla nő, utálja a szarvasokat, mégis kénytelen szánra szállni és szétosztani az ajándékokat!”

Munkajogi szempontból már a kedvcsináló is rejt érdekességeket, hiszen a szöveg szerint a főszereplő Scott "felveszi a Télapó kabátját, s ezzel mit sem sejtve aláír egy szerződést". Egy kabát felvételével tényleg „alá lehet írni szerződést”?

Ilyen egyszerűen működnek a munkavállalás szabályai a magyar jogrendben is? Ezen kérdésekre választ adnak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései.

A munkaszerződés létrejötte

A történet szerint tehát Scott a Mikulás kabátjának felvételével írja alá a munkaszerződését a mikulás munkakör betöltésére. A szerződést látjuk is a filmben: a Mikulás kabátjának zsebébe rejtett kis névjegykártya, amely három információt tartalmaz, azonban abból mindössze kettő olvasható le szabadszemmel.

Az első mondat arra utal, hogy a háztetőről leeső idős úr maga a Mikulás, amelyet követ egy felhívás:"Ha bármi történne velem, vegye fel a kabátom! A rénszarvasok tudják a dolgokat."

A harmadik, és munkajogi szempontból pedig a legfontosabb információ Scott és fia, Chris számára már csak az Északi-sarkon derül ki, amikor is Bernard, a lappföldi főmanó közli apával és fiával, hogy nincs szerződés záradék (apróbetű) nélkül, amellyel így természetesen a névjegykártya is rendelkezik:

• Scott "[a]zzal, hogy felhúzta a kabátot, elfogadta a szerződést."

Az Mt. rögzíti, hogy mik a munkaviszony keletkeztetésének feltételei. E szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amely alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni részére.

Az Mt. kifejezetten rögzíti azt is, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni, amely elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába lépést követő harminc napon belül. 

Egy másik jogszabály, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rögzíti, hogy a jognyilatkozatok joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozatok, amelyeket szóban, írásban vagy ráutaló magatartással lehet megtenni. Ha elemezzük a kabát felvételét mint cselekményt, az egyértelműen ráutaló magatartásnak minősül. Adódik viszont a kérdés, hogy ezáltal munkaviszony létrejöhet-e ráutaló magatartással egyáltalán? Bár az Mt. szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni, a fentiek értelmében annak elmaradása csak akkor eredményezhetne érvénytelenséget, amennyiben arra a munkavállaló a törvényi határidőben hivatkozik, és bírósághoz fordul.

• Így annak nincs kizárva az elvi lehetősége, hogy ráutaló magatartással létrejöjjön a munkaviszony, azonban hangsúlyozandó, hogy ebben az esetben mind a két fél, vagyis a munkáltató (jelen esetben Lappföld?) és a munkavállaló (leendő Mikulás) tudatának át kell fognia azt, hogy munkaviszonyt létesítenek.

Ezt támasztja alá a Kúria Mfv.10203/2019/9. számú precedensképes határozata, amely kimondja a Ptk. jognyilatkozatokra vonatkozó rendelkezéseire hivatkozással, hogy ha a fél a jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, akkor a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás minősül, amelyből következik, hogy maga a munkaviszony is létrejöhet ráutaló magatartással. Ez akkor állapítható meg, ha a felek magatartása – az erre vonatkozó kifejezett jognyilatkozat hiányában is – egy kölcsönösen elfogadott helyzet létrehozására irányul, illetve egy ilyen helyzet kölcsönös elfogadásának megállapítására ad alapot.

Így, mivel Scott tudata nem fogta és nem is foghatta át, hogy a Mikulás kabátjának felvételével munkaviszonyt létesít mikulás munkakörre, az nem tekinthető ráutaló magatartásnak, így pedig munkaviszony sem jöhetett létre. Hétköznapi példával élve ráutaló magatartással akkor sem jöhet létre árufeltöltő munkaviszony, ha a vásárló a kukoricakonzervél található babkonzervet visszateszi a helyére egy szupermarketben, mivel nincs szándék munkaviszony létesítésére, az Mt.-ben rögzített további munkaviszonykeletkeztető feltételek nem állnak fenn.

Munkajogi alapelvek megsértése

Az Mt. rögzít hat olyan alapelvet (általános magatartási követelményt), amelyek magasabb szintű törvényi védelemben részesített alapvető szabályokat, ezeket pedig valamennyi munkaviszonyban érintett félnek tiszteletben kell tartania. Ezek az általános elvárhatóságnak, a jóhiszemű és tisztességes eljárásnak, együttműködési kötelezettségnek, a méltányos mérlegelésnek, valamint a tájékoztatási kötelezettségnek a követelményei.

Az alapelvek közül a jóhiszeműség és tisztesség elve magába foglalja, hogy a feleknek kölcsönösen együtt kell működniük, és nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. Jelen esetben ez az elv egyértelműen sérül, hiszen Scottnak sem a munkaviszony létrejöttére nincs semmilyen ráhatása, de még abból kihátrálni sem tud. A méltányos mérlegelés követelménye alapján a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Ha figyelembe vesszük azt, hogy film története szerint a munkáltató nincs tekintettel Scott fennálló munkaviszonyára, a Mikulás-bázisnak mint a munkavégzés helyének lakóhelyétől való távolságára, valamint arra, hogy Scott a munkakör betöltése következében éveket öregszik, meghízik és komoly szívritmuszavarokkal küzd, akkor a munkáltató ezen alapelvet is megsértette.

Megállapítható az is, hogy a munkáltató tevékenysége a tájékoztatási kötelezettség követelményével már a munkaviszony létesítésétől kezdődően folyamatosan ellentétes, és a munkaviszony fennállta alatt a munkavállalóra nézve végig hátrányosan gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyeket visszaélésszerűen is gyakorol. Itt gondolhatunk arra, amikor a választási lehetőséget eleve elveszi Scottól azáltal, hogy belekényszeríti egy munkaviszonyba, vagy amikor több millió (milliárd?) gyerek Mikulás-levelével pakolják tele a házát, pedig előzetesen csak arról tájékoztatják, hogy „mindössze” a jó és rossz gyerekek listáját küldik meg részére.

A munkáltató személye

Talán ez a legizgalmasabb kérdés a filmmel kapcsolatban. Ki Lappföld (vagy a forgatókönyv által gyakran emlegetett Északi-sark) ura? Egyértelműen nem derül fény arra, hogy ki is a „főnök”. A Télapu szövegkönyvében két párbeszéd található, ami erre a kérdéskörre vonatkozik. Az egyik Judy manóhoz köthető, amikor Scott bókjára kijelenti, hogy főnökkel sosem randizik, a másik pedig Bernard főmanó szájából hangzik el, amikor Scott kérdésére válaszolva kijelenti, hogy Scott a főnök. Ez elég különös, hiszen ebből az következhetne, hogy Scott utasításokat adhat, mégis az egész film alatt csak ő kap egy-egy manótól parancsokat, amelyeket csak annyival indokolnak részére, hogy „ez a szabály”.

Az Mt. a munkáltató vezetőjét, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállalót vezető állású munkavállalóként (vezetőként) definiálja. Megvizsgálva a mikulás munkakör sajátosságait, vélelmezhető, hogy Scott vezető állású munkavállalónak minősülhetne, így lényegében ő lehet Lappföld mint gazdasági társaság vezető tisztségviselője. Erre utal az is, hogy az Mt. szerint a vezető állású munkavállaló munkarendje kötetlen, ez pedig illik ahhoz, hogy karácsony napján, illetve az azt megelőző időszakon – amikor az ajándékozásra történő felkészülés történik – kívül Scott a munkavégzését önálló szervezheti meg.

Egészség és biztonság

Fentebb már szó esett arról, hogy a kabátfelvétel után a főszereplő fizimiskája alaposan megváltozott, aki ezt észlelve kivizsgáltatta magát. Az külön elemzésre adna okot, hogy az orvos mennyire nem vette komolyan azt, hogy a páciens szíve a Csengőszó dallamát követi, amely önmagában komoly szívritmuszavarra utal, továbbá hogy Scott egy hét alatt húsz kilót hízott, vagy hogy egy év alatt teljesen megőszült és másodpercek alatt nőtt hatalmasra a szakálla.

Ezek a testi változások egyértelműen az új munkaviszonyhoz köthetők. Az Mt.  rögzíti, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

Az Mt. ezen rendelkezései összhangban vannak a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) foglaltakkal, miszerint munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható többek között, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét károsan nem befolyásolja, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult. A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Érdemes kiemelni az Mvt. szerint a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Mindezek mellett az Mvt. arra is kitér, hogy a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani.

• A fentiek szerint tehát a munkáltatónak eleve vizsgálnia kellene, hogy a Mikulás-jelölt alkalmas-e a munkakör betöltéséhez, ennek azonban nem tett eleget. Az Mtv. szabályai szerint pedig az is külön aggályos, hogy a Mikulás önmaga viszi ki az ajándékokat több millió, milliárd embernek egyetlen este alatt, hiszen a munkáltatónak a biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítania.

A Mikulás alkalmasságának folyamatos munkáltatói monitorozása azért is bír jelentőséggel, mivel a Mikulás úgy jelzi, ha az adott ingatlanban leszállította az ajándékokat, hogy a tejbe beleiszik, a kekszbe pedig beleharap – ezek pedig már önmagában károsak lehetnek hosszútávon az egészségre.

A film története szerint Scott laktózérzékeny, így felmerül az is, hogy a tejivással fellépő esetleges emésztési zavarok elkerülése érdekében a munkáltatónak kötelezettsége áll-e fenn laktáz enzimet mint egészség védelmét szolgáló céges juttatást biztosítania a Mikulásnak.

A biztonságos munkavégzés követelménye miatt vizsgálandó a szán is mint a Mikulás szolgálati járműve. A munkáltató nem vizsgálta egyrészt, hogy Scott rendelkezik-e megfelelő (légi járműre vonatkozó) jogosítvánnyal a szán vezetésére, mindameleltt, hogy szemmel látható, hogy az nem rendelkezik biztonsági övvel sem, és mivel kabrió-típusú, a szánban ülők védtelenek a tartós alacsony hőmérséklettel, a gyors sebesség miatti széllel, huzattal fellépő hatásokkal szemben.

Természetesen a filmet számos más aspektusból is vizsgálni lehetne, kitérve esetlegesen a gyerekmunka kérdésére, büntetőjogi vonatkozásokra és fuvarozási szerződéssel kapcsolatos rendelkezésekre. Önmagában viszont a szűk munkajogi vizsgálat alapján elmondható, hogy a magyar jogrendszer és bírói gyakorlat számos felmerülő kérdésre választ adhat. 

Képek forrása: IMDb, © 1994 Walt Disney Pictures, Tenor.com, Pinterest: Stephen Dougherty